Programozási környezet - Arduino és programozása
Keresés a weboldalon
Programozási alapismeretek
Főmenü:
Programozási környezet
Arduino programozása
Arduino IDE fejlesztő környezet és telepítése
Kezdésként nézzük meg az oldalsó videót, amiben röviden ismét szó esik a hardverről, de most a számunkra fontosabb rész, a fejlesztő környezet telepítését, kezdeti beállításait és legalapvetőbb kezelését is megismerhetjük. A videó végén pedig megismerkedünk 3 fontos utasítással, amivel már egy LED-et is rábírhatunk villogtatásra.
A munkát a fejlesztő környezet -Arduino IDE- letöltésével kezdjük. Természetesen az iskolai gépen ez rendelkezésre áll. Az arduino honlapjáról lehet a szoftvert letölteni: https://www.arduino.cc/, a honlap elérhetősége fontos, ha valaki behatóbban szeretne a témával foglalkozni. Rengeteg hasznos dolgot találhat az oldalon!. A legújabb stabil verzió az Arduino IDE 2.0.0. csak adományi hozzájárulásával tölthető le, ezért javaslom, a letöltés opcionális tábla alatt található korábbi verziók közül az eggyel korábbi 1.8.18-as akadálymentesen letölthető.
Arduino IDE fejlesztő felépítése és használata
A videóban már szó volt a telepítést követően be kell állítani az Arduino IDE (programszerkesztő és compiler típusú fordító) alapműködését, azaz a hardver környezetet és a kommunikáció portját. A oldalsó ábrákon látható ezek hol állíthatók be. A képre kattintva a kép kinagyítható. Az arduino panelek programozása eltérő, így a téves típus-beállítás hibaüzenetet eredményez. A beállítást követően az alkalmazás munkára kész!
Az alsó kép az induló állapotot mutatja. Ez jelenik meg minden új munka indításával. A nagy fehér felület a munkatér, mely 2 részre van osztva. A felső rész a void setup(), ahova azon utasítások kerülnek, amik a programfutás során csak egyszer futnak le! Ide kell írni az alapbeállító utasításokat, könyvtár hivatkozásokat. A globális, teljes programra vonatkozó változókat a void setup() elé kell elhelyezni!
Fontos, az utasítások a kapcsos zárójelek közé kell kerüljenek, ahogy a másik csoport esetében is! A program fő része a void loop() területre kerül! A void loop() egyik legfőbb tulaj-
donsága, az erre a területre kerülő utasítások a beírás sorrendjében hajtódnak végre, és a végére érve a folyamat újra kezdődik amíg a mikróvezérlő be van kapcsolva. A programozásnál ezt fontos figyelembe venni. Már az üres munkafelületen feltűnhet a // jel, és az azt követő szöveg. A // egy utasítás, mely után kerülhet bármi, amít : zár le, nem hajtódik végre! Magyarázat beszúrására szolgál.
A jobb oldali képen egy, a videóban látott kis LED villogtató programot látjuk. Most nem részletezem annak felépítését, csupán néhány általános jellemzőre hívnám fel a figyelmet. A legfontosabb, a programutasítások leírásának nagyon szigorú -un. szintaktikai- szabályai vannak. A legapróbb hiba esetén sem ismeri fel a fordító az utasítást! Ezért a fordítók tartalmaznak ellenőrző modult. Elkészült programunkat arduinora történő kiírás előtt, célszerű gépileg ellenőrizni. Ennek eszköze a fenti ikonos menü legszélső, "pipa" jelű eleme. Fordítás előtt a munka elmentését kéri a program, és ha az hibátlanul lefut, az ablak alján lévő fekete ablakban az alábbi üzenet jelenik meg.
Az üzenet, hibátlan futás esetén, a program tárhely igényét jelzi vissza.
A pipa ikonnal csak ellenőrizzük programunk szintaktikus helyességét, programunk arduinora történő kiírásához a "jobbra mutató nyíl" ikon szolgál. Erre történő kattintással az előző ellenörzési folyamat szntén lefut, és ha a fordító nem talált hibát, a program az USB kábelen átküldi a programot az arduino tárjaiba (flash- és sram memóriák). A legtöbb arduino típusnál, ez a küldési folyamat a LED-k villogásával látható is.
